Új bioüzemanyag-felhasználási célok az unióban – meddig lesz magas a repce ára?

Hétfőn eldőlt: 2030-ra tovább emelik a megújuló energia elvárt részarányát a felhasználásban, és nő a bioüzemanyagok felhasználandó mennyisége is. De ezt a növekményt már leginkább a második generációs alapanyagoktól várják el.

December 18-án úgy döntöttek az energiügyi miniszterek Brüsszelben, hogy 2030-ig 27%-ra kell emelni a megújuló forrásból (szél, víz, nap stb.) származó energia arányát a felhasználásban. Az eddigi mérföldkő a 2020-ra kitűzött 20%-os cél volt.

Külön célok vonatkoznak a bioüzemanyagok elvárt aránya a felhasznált üzemanyagmennyiségen belül. Ez 2020-ig 10%-ot kell hogy elérjen, a most kitűzött új cél pedig 14%-os részarány 2030-ig. Vagyis 10 év alatt 4 százalékponttal nőne a biohajtóanyag részaránya, és ebből 3 százalékpontot már a második generációs alapanyagoktól várnak el. Azaz nem gabonából, repcéből, hanem szalmából és egyéb mezőgazdasági hulladékból kell származniuk. Vagyis a magas repceárak középtávon még maradnak, de hosszabb távon kérdésessé válhat a növény gazdaságossága.

A biogázüzemeknek is új működési modellek után kell nézniük, mert a támogatott áramátvétel kora lejárt. Meg kell tanulniuk az erejedés során keletkező hőt és szervesanyagot is profitábilisan visszaforgatni a termelésbe.

Magyarország a Vidékfejlesztési Program támogatási feltételeinek kidolgozásakor alapvetően a napenergia hasznosítása mellett tette le a voksát.

 

 

2017. december 21.