Ismertetők

Muszáj permetezni a fuzárium ellen?

A realizált termés mennyiségét és minőségét a gabona egészségi állapota döntő mértékben befolyásolja. A fejlődő növény ellenálló képességét pedig az határozza meg, hogy milyen alapokkal indul az életnek. Mindez alaposan kihat a termelés jövedelmezőségére.

Fuzárium a tarlóban

 A gabonafuzárium (F. graminearum) világszerte a termelés legnagyobb vámszedőjének számít. A gombabetegség következménye a csökkenő hozam és a romló terményminőség (toxinok). Tökéletes védelem ellene – főként esős évjáratban – nem létezik. Egy jó indulással, közepesen csapadékos évjáratban azonban megspórolható ez a hektáronként nagyjából 20 ezer forintos beavatkozás.

 Problémás pontok

 Szűk vetésforgóval vagy monokultúrával könnyen felszaporíthatjuk az olyan káros talajlakó gombafajokat mint a Fusarium.  Ha ehhez egy rossz talajművelési gyakorlat miatt még levegőtlen, gyenge mikrobiológiai tevékenységű talaj is párosul, akkor biztosan kész a baj. Az élénk talajélet önmagában még nem elég, a szármaradványok aprítása és leforgatása éppúgy fontos technológiai elem, mint a csávázott vetőmag használata. Az sem mindegy, hogyan indul útjára a kukorica.

Az állomány kondícióját az első pillanattól kezdve top-on kell tartani, különben nem tud ellenállni a tenyészidőszakban fellépő stresszhelyzeteknek. Ennek kulcsa a gyökérzet megerősítése, hiszen ezen keresztül veszi fel a növény a tápanyagot és a vizet. Minél erősebb a föld alatti szerv, annál erőteljesebb lesz a föld feletti fejlődés is. A feladat tehát kettős: kedvező talajviszonyokat teremteni a csíranövénynek, és ellátni a gyors fejlődéshez szükséges kulcsfontosságú tápelemekkel.



Tápanyagot a mag mellé!

A jó gazda egyrészt megfelelő mennyiségben és arányban biztosítja a csíranövény számára szükséges tápelemeket, másrészt igyekszik minél kevesebb kórokozót hagyni a termőközegben. Külön jó pont, ha erre vegyszermentes megoldást választ.

Minden egyes plusz gramm a növény gyökértömegében később mázsákban köszön vissza a terméseredményben is. Ezért a kezdetektől fogva a lehető leggyorsabb gyökérképzést kell a tápanyagokkal segíteni. Kézenfekvő megoldás a vetőmag mellé (vagy ezzel keverve) kiadott starter. Az egyes starterek biológiai hasznosulása azonban nagyon eltérő. Nem elég ugyanis a sok tápelem, ezek egymáshoz viszonyított aránya és a hatóanyagleadás üteme is lényeges. A gyökérképzés energiaigényes folyamat, melyben sok foszfort használ el a csíranövény. A cink pedig enzimek alkotóelemeként játszik szerepet a gyökeresedésben. Vagyis a jó starter a foszfort – a cinkkel együtt – nagy adagban, könnyen felvehető formában tartalmazza, és hosszú időn át adja le a fejlődő növénynek.

Természetes védelem

Ilyen a Pannon Starter Perfect Pro, amely kimagasló mennyiségben tartalmaz foszfort és emellett a gyökérszintézist támogató cinket is. Mikrogranulált szemcséire pedig a Trichoderma asperellum gomba leghatékonyabb, T34-es törzsét „ragasztották fel”. Ez a gyorsan szaporodó, talajlakó gomba a földből támadó kórokozók természetes ellensége. Sejtfalbontó enzimjei révén közvetlenül is megtámadja nemcsak a fuzáriumot, de a szürkepenészt, a fehérpenészt, a fitoftórát is. Anyagcseretermékei révén pedig a kultúrnövény gyökereit növekedésre ösztönzi, és felkészíti a káros gombákkal szembeni ellenállásra. Így közvetve termésnövelő (biostimulátor) hatása is van.

TERMÉK

Pannon Starter Perfect Pro
Pannon Starter Perfect Pro
Az egészséges talajéletért és a gyors indulásért!

KÍSÉRLET

Biológiai vs. vegyi gombaölő szer hatása a kukorica termésére
Megéri-e védekezni a kukoricafuzárium ellen? A kísérleti helyszíneken jelentős szárfuzáriumfertőzést tapasztaltunk. A kezelések mindegyike j...
2017. november 30.

SZAKCIKK

Legfrissebb aflatoxin szennyezettségi adatok az idei kukoricában
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában
2018. március 23.

Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent a kukorica aflatoxin szennyeződése
A kukoricát, más termesztett növényekhez hasonlóan, gyakran fertőzik úgy a termőterületen, mint a tárolás során mikotoxinokat termelő penész...
2018. március 23.

Az aflatoxin megjelenése az állati termékekben
Dr. Kovács Melinda - Kaposvári Egyetem Az aflatoxin az állati eredetű élelmiszer alapanyagokban (máj, tej, hús, tojás) is megjelenhet.
2018. március 23.

Vissza az ismertetőkhöz