Ismertetők

Starter nélkül gyengébb kondiban

A csíranövény sorsát eleve eldönti, hogy milyen alapokkal indul az életnek. Lényegében a gyökérzet erősségén múlik a későbbi kondíció és a terméspotenciál.

KÉPGALÉRIA
Országos cinkhiány térkép Foszforhiányos kukorica
Tekintse meg képgalériáinkat! Kattintson bármely képre

A gyökérképzés energiaigényes folyamat, melyben sok-sok foszfort (ATP molekulát) használ el a csíranövény. A termelőnek az a feladata, hogy a felhasznált fűtőanyagot minél „mobilabb” formában pótolja a növény számára: vízoldható foszfort kell juttatnia közvetlenül a mag közelébe – méghozzá a lehető leghosszabb időn át. Arról se feledkezzünk meg, hogy talajaink többsége cinkhiányos. Ez a mikroelem enzimek alkotóelemeként szintén szerepet játszik a gyökérképzésben. Hiányában nemcsak a gyökeresedés lesz gyengébb, de az aminosavszintézis is zavart szenved. Súlyos esetben a levélszélek klorotikusan kifehérednek.

Fázósan lilul

A magokban található foszfor fedezi a csírázási időszak igényét, de ez a tartalék hamar elfogy.  A csíranövénynek ezután a talajból kell felvennie ezt a tápelemet. Nehezíti ezt, ha hideg a föld. Ugyanis 10 fok alatt a talajban jelenlévő foszfornak már a csak fele érhető el a növény számára. A hideg és a relatív foszforhiány együtt okozza a levelek „fázós” lilulását. Súlyos tápelemhiány esetén még hideg sem kell ehhez a jellegzetes elszíneződéshez. Ilyenkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyökérképzés is kárt szenvedett.

 

Foszforhiánytól szenvedő kukorica

 

Nem mozgó tápelem

A másik gond, hogy a foszfor gyakorlatilag nem mozog a talajban, csak néhány millimétert „vándorol” a tenyészidőszak alatt. Így a hagyományos, teljes felületre vagy akár sortrágyázással kiadott műtrágyáknál igen kicsi annak az esélye, hogy a fejlődő növény gyökere találkozni fog a kioldódó hatóanyaggal. A talaj egyes kémia jellemzői, mint például kémhatása, szénsavas mésztartalma, agyagásvány-összetétele (kötött talaj) is hozzájárul ahhoz, hogy a foszfor felvehetetlenné váljon a növények számára.



Mégis milyen starter legyen?

Az egyes starterek biológiai hasznosulása nagyon eltérő. Nem elég ugyanis a sok tápelem, ezek egymáshoz viszonyított aránya és a hatóanyagleadás üteme is lényeges. Egy rossz termékkel a tápelemek felét „kidobjuk az ablakon”.

Törekedni kell arra, hogy a foszfort – a cinkkel együtt – nagy adagban, könnyen felvehető formában, mégis hosszú időn át nyújtani tudjuk a fejlődő növénynek. Erre jó megoldás a Pannon Starter Mega: egy magas foszfor- és cinktartalmú, mikrogranulált starter. A vetéssel egy menetben kiadva segíti a gyors gyökérképződést. (A fenti képen balra: Pannon Starter Megával ellátott csíranövény.)  Mivel a foszfort legalább 95%-ban vízoldható formában tartalmazza, így hűvös időjárás esetén is felvehető tápanyagot biztosít a fejlődő növénynek. A foszfortúlsúly kompenzálására, valamint a korai cinkhiány megelőzésére a készítmény magas cinktartalommal is rendelkezik. Mikrogranulátum formulációja révén tökéletes eloszlást és fokozatos hatóanyag-kioldódást biztosít a mag körül.

 

Nitrogén (N): 11%

Foszfor (P2O5): 49%

Cink (Zn): 1,7%

 

A gyökér erősségén múlik a csíranövény további sorsa

TERMÉK

Pannon Starter Mega®
Pannon Starter Mega®
Mega mennyiségű foszfortartalom!

KÍSÉRLET

VIDEO

SZAKCIKK

Így működik a Pannon Starter Mega
A legtöbb energiát az intenzív növekedési, fejlődési szakaszok igénylik a növény életében. A gyökeresedés éppen ilyen. Három tényezőre van s...
2017. július 26.


Vissza az ismertetőkhöz