Ismertetők

Egy alattomos kártevő: a drótféreg

A termesztett növények számának csökkenésével, illetve a talajfertőtlenítő szerek használatának visszaszorulásával a pattanóbogarak és azok lárvái, a drótférgek minden eddiginél jobban felszaporodnak.

KÉPGALÉRIA
Drótféreg kártétele napraforgóban Pajor kártétel Drótféreg pusztítása kukoricában Drótféreg rágta kukorica közelről
Tekintse meg képgalériáinkat! Kattintson bármely képre

Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon. A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg... És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak. A korai károsítás szinte észrevétlen marad, így sokan a vetőmagra fogják, hogy nem megfelelő csírázási eréllyel rendelkezett – de csak félreértik a tüneteket. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsulásukat.

A drótférgek védekezés nélkül minden táblában legalább 5-6%-os tőszámcsökkenést okoznak, amely ugyanekkora terméscsökkenést jelent a végelszámoláskor (40 mázsa/hektár napraforgó esetében ez 2 mázsa kaszattermést jelent, amelynek a jelenlegi értéke 20.000 Ft).

Súlyosan fertőzött területeken a károsítás mértéke elérheti 25-50%-ot is. Utóbbi esetében a védekezés nélküli vetés után már csak az újravetés – talajfertőtlenítővel együtt – jelent alternatívát.

A talafertőtlenítés kockázatokkal is jár, mert egyes hatóanyagok a számunkra hasznos földigilisztákat is elpusztítja. A földigiliszták a talaj termőképességének a fenntartásában nélkülözhetetlenek. Hiányukban atermésátlagok folyamatosan csökkenni fognak.
Ezt a folyamatot drága pénzen, hektáronként akár több tízezer forintos költséggel megállíthatjuk, de egyszerűbb megkímélni a földigiliszták életét.



Csávázás nélkül is van védelem!

A gyökérzöldség-termelők réme a drótféreg – vagyis a pattanóbogár lárvája –, de éppen elég nagy kárt tud okozni a szántóföldi kultúrákban is. Ugyanilyen veszélyesek a cserebogarak lárvái, a pajorok is. A talajban rejtve élő kártevőkhöz nehéz hozzáférni, ők viszont mindent megrágnak, ami hozzáférhető. 

KÉPGALÉRIA
Dolgozik a Belem A gyökérzöldségeket is védeni kell
Tekintse meg képgalériáinkat! Kattintson bármely képre

Intenzív termesztésben nagyobb a veszély

A vetésváltás csak ritkítja ezeket a talajban élő polifág kártevőket. Sok esetben még ez a passzív védekezési mód is nehezen megvalósítható. Mert ha csak néhány tábla öntözött, akkor oda visszakívánkozik a csemegekukorica, a zeller, a sárgarépa vagy a káposzta. A gumójukban tápanyagot raktározó növények különösen veszélyeztetettek, hiszen a férgek számára is vonzó a kalóriadús keményítőraktár. A nedves közegben pedig jóval könnyebben is mozognak, mint például egy szárazabb talajú gabonatáblában. Ez az oka annak is, hogy öntözetlen táblákon, aszályos évjáratban az egyébként fertőzött drótférges-pajoros körzetekben sincs komoly kártétel, míg egy csapadékosabb évjáratban agyongyötrik az állományt.

Négy éven át rágnak

A kifejlett pattanóbogár (imágó) általában virágzó növényeken, fűféléken, kalászos gabonán táplálkozik, de nagy kárt nem okoz. Lárvája, a drótféreg viszont annál kártékonyabb. Fajtól függően 3-5 éven át fejlődik a talajban, eközben a növények fiatal gyökérzetét rágja. A cserebogár viszont már imágó korában is veszélyes: képes tarra rágni a tápnövényeit. Lárvája pedig 2-4 éven át jelent potenciális veszélyt. Ezekkel a földlakó kártevőkkel hosszú időn át számolni kell, a puszta vetésváltás nem jelent megoldást

Csávázószer híján

A rovarölő csávázószerrel kezelt vetőmag meglehetős biztonságban volt egy közepes fertőzési nyomással szemben, ám a neonikotinoidok visszatérésére kicsi az esély.  A talajfertőtlenítés pedig túl sok élőlényt pusztít el drágán és feleslegesen. Ennél célzottabb megoldás is létezik. Olyan rovarölő készítményt érdemes választani, amelyik a lehető legkisebb sugarú és legzártabb védőburkot képes vonni a vetőmag köré. Ideális esetben nem gázosodik, nem diffundál, nem oldódik a talajoldatban, hanem kizárólag a támadó lárvákra hat. Már létezik ilyen formula és megfelelő kijuttatási technológia is hozzá. A siker kulcsa a jól záródó, finom magágy, melyben a szaporítóanyagot teljesen körülveszi a növényvédő szer. A mikrogranulátum egyenletes szétoszlatása egy diffúzor nevű adapterrel könnyen megvalósítható, így nemcsak a magágy aljára pereg a készítmény, hanem minden oldalról körbeveszi a szaporítóanyagot.

TERMÉK

Belem®
Belem®
Mikrogranulált talajfertőtlenítő szer

KÍSÉRLET

Drótféreg által károsított növények aránya napraforgóban
5%-os tőszámcsökkenés megelőzésével már megtérül.  
2017. november 13.

VIDEO


Vissza az ismertetőkhöz