Így teljesítettük eddig az ökológiai célterületet, és így teljesítjük jövőre!

Csaknem 300 ezer hektárt hasznosítottunk az ökológiai célterület előírásainak megfelően 2017-ben. Jövőre minden egy kicsit másképp lesz.

Így volt eddig

Magyarország hozzávetőleg 3,5 millió hektárra igényelt területalapú támogatást az előző szezoban. A teljes összeg elnyeréséhez vállalni kellett 5% ökológiai célterületet (EFA) is, amit különféleképpen lehetett teljesíteni. A magyarok – egyébként a többi EU-s országhoz hasonlóan – nem a tájképi elemek vagy fás sávok méricskélésével oldották meg ezt a kérdést, hanem igyekeztek "értelmesen" hasznosítani a korlátozás alá eső területrészt.

- 37,4%-ban nitrogénmegkötő növénnyel

- 33,2%-ban másodvetéssel

- és az egyszerű elszámolás miatt 25,9%-ban parlaggal

teljesítették az uniós elvárást. A parlag területét 100%-ban el lehett számolni ökológiai célterületként, míg a N-megkötő növényeket csak 0,7-es, a másodvetést csak 0,3-as szorzóval lehetett figyelembe venni. Így az 5%-os elvárást valójában a 3,5 millió hektárnyi terület 8,5%-ával sikerült teljesíteni Magyarországon, azaz csaknem 300 ezer hektárt hasznosítottunk környezetbarátabb módon.

Így lesz jövőre

Jövőre a szigorodó célterületi előrások miatt mintegy 60 ezer hektárnyi szóját kivesznek a gazdák az EFA-elszámolásból (nem valószínű a vegyszermentes termelése). Tekintve, hogy a másodvetés szorzója jóval kisebb, mint a N-megkötő növényeké, a 60 ezer hektárt meghaladhatja a másodvetésre alkalmas fajok vetőmagja iránti igény. Különösen a rövid tenyészidejű hajdina, a könnyen kezelhető olaszperje vagy pannonbükköny iránt nőhet a kereslet. A keresztesvirágú növények (olajretek, mustár) aránya már nem növelhető a másodvetésben a repcével közös kártevők és a napraforgóval közös betegség miatt.

 

2017. december 01.