Gazelle® 20 SG

Gazelle® 20 SG

Gazelle® 20 SG
Kiemelt hatás

Virágzásban is!

Felszívódó, széles hatásspektrumú rovarölő szer a legújabb, vízben oldódó granulátum formában.

Számos kultúrában, sok rovarkártevő ellen, akár virágzásban is alkalmazható készítmény.
 

Kategória és hatáskifejtés
III. kategória
Felszívódó
Hatóanyag tartalom
200 g/kg acetamiprid
Kiszerelés
1 kg-os doboz

Felhasználás

Kultúra Károsító Dózis ÉVI
Napraforgó Levéltetvek 0,15-0,2 kg/ha 65 nap
Repce Becőormányos 0,15-0,2 kg/ha 65 nap
Repce Fénybogár 0,15-0,2 kg/ha 65 nap
Repce Szárormányos 0,15-0,2 kg/ha 65 nap
Egyéb kultúra Károsító Dózis ÉVI

Képgaléria

Repcebecő ormányos lárvái Repceszár ormányos lárvái Repcebecő ormányos bogarak Ostrinia - kukoricamoly lárvája: A petecsomóból kikelve már hámoz, lyuggat a kicsi hernyó. Levéltetvek napraforgón Burgonyabogár Aknázómoly (fotó: Varga László) Gyapottok-bagolylepke hernyója muskátlin. Belefúr a bimbóba, tönkreteszi a virágot. (Fotó: Kovács András) (fotó: Bakodi Gyula) Üvegházi molytetű petéi és imágói (fotó: Vig Ágnes) Örök hiba, hogy a csapda alacsonyan van és nem a felső lombkorona szintben, holott ott indul a fertőzés! Pedig több egyszerű megoldás is van: - Egyszer kell létrázni és egy csigát rögzíteni egy felső ágonés mint a zászlót le fel tudjuk mozgatni a szemlézéshez. - Tetőlécből csinálunk egy
Tekintse meg képgalériáinkat! Kattintson bármely képre

Technológiai ajánlások

Repcében, mustárban és olajretekben őszi (szikleveles állapottól 4 valódi leveles állapotig: levéltetvek, repcebolha és repcedarázs lárvák ellen) vagy tavaszi (levéltetvek, repce-fénybogár, ormányosbogarak ellen) kijuttatással alkalmazható. A védekezés szükségességéről a kártevők egyedszámának felmérése alapján lehet dönteni. Növényenként 5 repce-fénybogár
előfordulása esetén javasolt a védekezést elvégezni. A permetezést 200-400 l/ha vízmennyiséggel célszerű elvégezni. Javasolt a permetlébe nedvesítő szert adagolni. A repce-fénybogár elleni kezelések a területen előforduló egyéb károsítók (repceszár-ormányos, repcebecő-ormányos) ellen is hatásosak. A kártevők nagyobb egyedszáma esetén a nagyobb dózist kell használni. A repce virágzása idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,15-0,2 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem veszélyes. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

Kukoricában a kifejlett kukoricabogarak elleni védekezés célja az egyedszám tojásrakás előtti gyérítése a következő évi lárvakártétel mérséklése, valamint a bibeszálak lerágásának, ezáltal a hiányos termékenyülésnek az elkerülése érdekében. A védekezést a tömeges rajzás idejére, lehetőleg a bogarak tojásrakása előtti időre javasolt időzíteni. Ha a nővirágzás még nem haladta meg az 50 %-ot és a táblában egyidejűleg a zöld bibeszálak 1,5 cm-re történt visszarágása észlelhető, valamint ha a bogarak növényenkénti egyedszáma eléri a 0,5-1 értéket, a védekezés indokolt. A kukorica pollenszóródása (hímvirágzás) idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,15 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem veszélyes. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

Napraforgóban károsító levéltetvek ellen a szármegnyúlás végétől (BBCH 40) a virágzat elkülönüléséig (BBCH 53) terjedő időszakban védekezhetünk. A védekezést az első kis kolóniák megjelenésekor indokolt elvégezni. A levéltetű-betelepedés idejét sárgatállal vagy ragadós sárgalap-csapdákkal lehet megállapítani. Ismétlődő betelepedés esetén 14 nap múlva a permetezés más készítménnyel megismételhető.

Burgonyában a burgonyabogár elleni védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. Amennyiben a lárvanépesség fiatal (L1–L2) és kis egyedszámú, akkor elegendő a 0,06 kg/ha dózis alkalmazása. Idősebb és nagyobb egyedszámú népesség esetén a magasabb, 0,1 kg/ha dózis használata javasolt.

Almában az egygazdás (a vegetációban gazdanövényt nem váltó) levéltetű fajok ellen a védekezést az első telepek megjelenésekor javasolt megkezdeni, és a felszaporodás mértékétől függően célszerű ismételni. A pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás és a hímek rajzása idején javasolt. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése utánra célszerű időzíteni. Az almamoly ellen szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, lárvakeléskor ajánlott védekezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 7-10 nap múlva szükséges megismételni. Aknázómolyok ellen a védekezést a lepkék főrajzása idején javasolt elkezdeni, és a rajzást követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni.

Körtében a körte-levélbolha áttelelő nemzedékének tojásaiból kelő fiatal lárvák ellen szükséges irányítani a védekezéseket. Ebből eredően a kezelést nem programszerűen, hanem előrejelzés alapján kell elvégezni.

Cseresznyében és meggyben a cseresznyelégy ellen sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, a kifejlett legyek megjelenésekor kell permetezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 10–14 naponként szükséges megismételni az élelmezés-egészségügyi várakozási idő figyelembe vételével. A készítmény évente 1–2 alkalommal kijuttatva a csonthéjas kultúrák integrált növényvédelmi technológiájába beilleszthető.

Szilvában a poloskaszagú szilvadarazsak elleni védekezést megfigyelésre alapozva, a szilva virágzása idején, sziromhullás végéig célszerű elvégezni. A szilva virágzása idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,125-0,25 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem jelent kockázatot. A levéltetvek elleni első kezelést növényvizsgálat alapján, az első telepek megjelenésekor célszerű elvégezni, majd szükség esetén 7-10 nap múlva megismételni.

Őszibarackban és nektarinban barackmoly ellen a kezelést a szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, a lárvakelés idejére ajánlott időzíteni. Az egygazdás (a vegetációban gazdanövényt nem váltó) levéltetű fajok ellen a védekezést az első telepek megjelenésekor javasolt megkezdeni, és a felszaporodás mértékétől függően célszerű ismételni. A zöld őszibarack-levéltetű esetében növényvizsgálat és előrejelzés alapján, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és utódai, a nyárvégi időszakban pedig az ivaros egyedek ellen szükséges védekezni. A pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás és a hímek rajzása idején javasolt. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése utánra célszerű időzíteni.

Dióban a pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás, illetve a hímek rajzása idején javasolt. Dióburok-fúrólégy ellen sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, az első legyek megjelenésekor/ az imágórajzás kezdetén célszerű permetezni. Levéltetvek (tarka dió-levéltetű, sárga dió-levéltetű) ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére ajánlott időzíteni. Ennek időpontja a lombozat rendszeres vizuális megfigyelésével, valamint ragadós sárgalappal végzett csapdázással állapítható meg. A szükséges permetlé mennyiségét a lombozat méretének megfelelően kell megválasztani.

Paprikában, uborkában, tojásgyümölcsben és salátában hajtatásban levéltetvek ellen a kezeléseket az egyedek betelepülésekor kell elkezdeni, és annak intenzitása szerint 7–14 naponként célszerű ismételni. A nyugati virágtripsz ellen a virágzási időszakban, virágvizsgálat és kék fogólapos megfigyelés alapján szükséges a védekezést megkezdeni, és a kezelést 1–2 alkalommal ajánlott megismételni. A megfelelő hatékonyság érdekében a készítmény kijuttatásához nagy lémennyiség javasolt.

Paradicsomban hajtatásban üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik megfelelő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél kombinációs partnerként rovarok fejlődését szabályozó készítmények (kitinszintézis gátlók, juvenil hormonok stb.) alkalmazása szükséges. A kezeléseket rajzásmegfigyelés alapján kell megkezdeni

Salátában az első levéltetű-kolóniák megjelenésének észlelésekor indokolt a védekezés elkezdése. A védekezés célja annak megakadályozása, hogy a levéltetvek a salátafejbe is bejussanak. Szükség esetén a védekezést 7-10 nap múlva meg lehet ismételni.

Bimbós kelben a földibolhák és káposztalégy ellen a védekezés kritikus időszaka a palántanevelés vége, illetve a kiültetést követő 1 hónap. A védekezés eredményét számottevően javítja a vetésforgó alkalmazása. Levéltetvek ellen az első kis telepek kialakulásakor érdemes védekezni. Bagolylepke és káposztalepke ellen a tojásból kikelt fiatal lárvák megjelenésekor
célszerű védekezni.

Fűszernövények szívó- és rágó kártevői ellen a védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni, és szükség esetén 7-10 nap múlva megismételni.

Dísznövényekben a gyapottok-bagolylepke ellen rajzásmegfigyelés alapján a fiatal, kelő lárvákkal szemben 0,25 kg/ha dózisban kell védekezni, és a kezelést szükség szerint, 7 naponként ajánlott megismételni. Az idősebb hernyók ellen a nagyobb, 0,4 kg/ha dózis alkalmazása javasolt. Nyugati virágtripsz ellen a kezelést kék fogólapos rajzásmegfigyelés és virágvizsgálat alapján, az imágók betelepülésétől javasolt megkezdeni. A permetezéseket a betelepedés ütemének megfelelően, 7 naponta célszerű megismételni 0,25 kg/ha dózisban. A kezelés után a Saintpaulia és Impatiens sziromlevelein enyhe sárgulásos tünetek alakulhatnak ki. A sörtés- és kéregtetvek többsége az év folyamán nem vált tápnövényt, így a dísznövények, díszfa- és díszcserjefajok esetében a védekezés már az áttelelt petékből kelt (részleges [anholociklikus] szaporodásmódú populációknál az áttelelt) nemzedék ellen megkezdődhet, és a megfigyelések alapján a vegetáció során is lehetséges. Nyár közepétől azonban bizonyos sörtéstetű fajoknál nyugvólárvák találhatók a populációban. Ebben az esetben a kezeléseket csak azok aktivizálódása, hímet és ivarosan szaporodó nőstényt szülő alakká fejlődése után javasolt elvégezni 0,15 kg/ha dózisban.A tápnövényt váltó levéltetvek fő gazdanövényein, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és az esetlegesen túlszaporodó utódai ellen célszerű védekezni. Ősszel viszont a rajzásmegfigyelések alapján, a visszatelepülő ivaros nőstényt szülő és a tojást rakó alak ellen kell irányítani a kezeléseket. A tápnövényváltó fajok nyári gazdanövényein a védekezéseket az egyedek betelepedésekor, a telepek megjelenése előtt ajánlott megkezdeni, és 7-14 naponként a kártételi veszélyhelyzet szerint célszerű ismételni. Az egygazdás fajok esetében a kezeléseket szintén a kolóniák kialakulása előtt, a megfigyelésekre alapozva kell elvégezni 0,15 kg/ha dózisban. A fenyő-gubacstetvek elleni védekezés a tavaszi időszakban az áttelelő lárva ellen lehetséges a gubacsképződés megindulása előtt. A gubacsok üregeiben fejlődő egyedek ugyanis a kezelésekkel szemben védettek. Az őszi védekezések hatékonyságát növeli, hogy ebben az időszakban a lárvák testét a viaszfonalak még nem borítják teljes mértékben, így a károsító a vegyszerrel könnyebben érintkezhet. Mivel az áttelelő egyedek többnyire szorosan a rügyek tövébe, védett helyekre húzódnak, ezért a permetezésekhez nagyobb lémennyiség használata javasolt. A tápnövényváltó fajok esetében a visszatelepülő, illetve a nyári tápnövények levelein élő egyedek ellen is célszerű védekezni 0,15 kg/ha dózisban. Az üvegházi és szántóföldi dísznövényeken, valamint a díszfa- és díszcserjefajokon károsító viaszosés teknős pajzstetvek ellen a készítmény 0,25 kg/ha dózisban alkalmazható. Az áttelelő egyedek gyérítésére tavasszal, a rajzó, fiatal lárvák ellen pedig az előrejelzés alapján, a nyári időszakban kell védekezni. A folyamatos szaporodás miatt a kezelést célszerű megismételni. Dísznövényeken üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik kielégítő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként rovarnövekedést szabályozó készítmények alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján, 0,25 kg/ha dózisban javasolt megkezdeni. A levélbolhák esetében a védekezés 0,5 kg/ha dózisban a fiatal lárvák ellen irányuljon. Ebből eredően a kezeléseket nem programszerűen, hanem az előrejelzés alapján célszerű elkezdeni. A kabócák elleni védekezés a kifejlett, és a tajtékot nem képző fajoknál a lárvák ellen is lehetséges 0,5 kg/ha dózisban. Bár a védekezéseknek elsősorban a lárvák ellen kell irányulniuk, a tajtékos kabócáknál a habos csomók védelme alatt fejlődő egyedeket a készítmény nem éri el. A kezelések szükségességének megítélése és időpontjának megválasztása a megfigyelések alapján történjen. Dísznövényeken a tripszek lárvái és kifejlett egyedei ellen a védekezéseket 0,25 kg/ha dózisban, növényvizsgálat alapján ajánlott megkezdeni, és szükség esetén 1 alkalommal megismételni. A kezelésekhez nagy lémennyiség javasolt. A csipkéspoloskák ellen rajzásmegfigyelés alapján, 0,5 kg/ha dózisban javasolt védekezni, a nagyobb méretű növények esetében is ügyelve a lombkorona felsőbb szintjeinek megfelelő fedettségére. A védekezés szükség szerint 1 alkalommalmegismételhető. Levél-, varró- és szövődarazsak ellen a kezelések rajzásmegfigyelés szerint, a kelő és a fiatal lárvákra irányuljanak 0,4 kg/ha dózisban. Az idősebb, illetve a szövődarazsak esetében a sűrű szövedék alatt táplálkozó lárvákkal szemben a hatékonyság azonban nem kielégítő. A gyümölcsdarazsak ellen a készítmény kijuttatását a rajzásmegfigyelések alapján, szintén a kelő, illetve a fiatal lárvák ellen célszerű időzíteni, mielőtt azok a növény mélyebb szöveteibe rágnának. Elhúzódó rajzás esetén a kezelések ismételése 7-10 naponként szükséges 0,4 kg/ha dózisban. Molykártevők ellen a védekezéseket az előrejelzések szerint, a lárvakelés kezdetén célszerű megkezdeni 0,4 kg/ha dózisban. Amennyiben a rajzás elhúzódó, a kezelést 7- 10 nap múlva ajánlott megismételni. Aknázómolyok ellen a permetezést a lepkék főrajzása idején ajánlott elkezdeni, és azt követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni 0,4 kg/ha dózisban. Aknázólegyek ellen a kezelést a rajzásmegfigyelésre alapozva, a legyek megjelenésekor szükséges elvégezni 0,2 kg/ha dózisban. Elhúzódó rajzáskor a védekezést 10-14 naponként ajánlott megismételni. A levélbogarak elleni védekezésben a készítményt a lárvák tömeges kelésének kezdetén, illetve a fiatal egyedek (L1-L2) ellen javasolt kijuttatni (0,06-0,1 kg/ha). Nagyobb egyedszám és vegyes fejlődési állapotú lárvanépesség esetén a nagyobb, 0,1 kg/ha dózis alkalmazása javasolt.A kijuttatás során a lémennyiséget a védendő felület nagyságától és az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani, amely a hatékony koncentráció megtartásával (különösen hajtatásban és dísznövények, díszfák és díszcserjék esetében) – a megfelelő fedettség és a megfolyás elkerülésének biztosítása mellett – a javasolt értékektől eltérő is lehet. A dísznövény, díszfa és díszcserje fajokon az előzetes fitotoxicitási vizsgálatok elvégzése ajánlott.

Erdészeti kultúrákban szívó- és rágó kártevők elleni védekezést az első imágók megjelenése
után célszerű időzíteni. A készítményt légi úton kell kijuttatni!

 

Mivel méhekre nem veszélyes, virágzó kultúrákban nappal is permetezhető.

A készítmény tebukonazol tartalmú növényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell.

 

A készítményt közterületen csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos
engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett lehet kijuttatni.
A közterületeken történő felhasználáskor a kezelésről az érintett lakosságot a helyben szokásos
módon tájékoztatni kell, és fel kell hívni a figyelmet a kezeléssel járó közegészségügyi előírások
betartására. Frissen kezelt, permetezett területen tartózkodni tilos!

Légi kijuttatás: engedélyezett az alábbi kultúrákban; kukorica, őszi káposztarepce, mustár,
olajretek, erdészeti kultúrák.

 

 

Keverhetőség

A permetléborítás és a hatástartam fokozására a rovarölő és a kontakt gombaölő szerekhez kifejlesztett Designer® adjuváns használatát javasoljuk.

Hatásspektrum

Becőormányos, szárormányos, fénybogár

Hatásmechanizmus

A Gazelle® hatóanyaga, az acetamiprid a neonikotinoidok csoportjába tartozik. Hatását tekintve a rovarok idegrendszerében az acetil-kolin receptorokhoz kötődve, az ingerület vezetésre szolgáló un. szinapszisok információ átadási képességét gátolja. Kiváló felszívódó képességgel rendelkezik mind levélen, mind gyökéren keresztül, és a nedvkeringéssel kiválóan szétterül a nem kezelt részekben is.

A Gazelle 20 SG azonos a Mospilan 20 SG 04.2/2883-1/2011. MgSzH számon engedélyezett rovarölő permetezőszerrel.

Figyelmeztetés Veszély
Méhveszélyesség Nem jelölésköteles
Vizi szervezetekre való veszélyesség Nem jelölésköteles
Tűzveszélyesség Nem jelölésköteles
Munkaegészségügy Várakozási Idő 0 nap
Veszélyességi besorolás GHS piktogram 2
Raklap
Tárolhatóság Eredeti, zárt csomagolásban, száraz, hűvös, fagymentes helyen, szabályos növényvédő szer raktárban 3 év.
Engedélyokirat szám 04.2/270-1/2012.
Elsősegély nyújtás Mérgezéskor, vagy annak gyanújakor az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat díjmentesen, 24 órán keresztül hívható zöld száma: 06-80-201-199
Kísérletek

Hasonló / helyettesítő termékek